Gályhős Tibi felébredt. Kitárta az ablakot, három guggolás után beleszippantott a friss, finom váci levegőbe és széles mosollyal hordozta körbe okos tekintetét, de rögvest helyes pofijára fagyott a mosoly. Riadtan vette észre, hogy valamely gonosz csirkefogó az éj leple alatt leragasztgatta a róla készült hatalmas plakátokat, valami olyan szöveggel, hogy a Vödröst nem támogatják a kormánypártok.

Hát ennek a fele sem tréfa, vélte, majd a nagy magyar médiának ezt el is rebegte rögvest – mondván biztos a Fityiszközpont adott erre utasítást.

Hisziapiszi Tibi! Ki az a retardált ügyifogyi akinek ezt a kamut szánod? Ki az, aki beveszi, hogy a plakátolós cég, akiket százezrekkel tömsz, egyszerre csak kiragasztja ezeket a plakátokat az engedélyed nélkül, mikor te már hetekkel korábban lefoglaltad őket? Ki az, aki beveszi, hogy a főnökséged a tudtod nélkül átnyúlik a fejed felett, és személyesen ők rongyolnak a plakátos emberhez a te ügyedben? De ha akarnám, és millióim lennének, akkor sem ragasztathatnám felül senki plakátját. Mindeközben te meg csak édesdeden szunyikáltál, ezek a kóficok a te érdekedben százezrekért készült plakátokat nyomtak a tieidre, csak elfelejtettek neked szólni. Hogyne, persze…

A Váci Tapló főszerkesztője meg bemutatja a nagy magyar távirati irodának a nevedre kiállított számlát – ugyanarra a hirdetésre. Hoppá.

Ejnye, Tibi még el sem kezdted, de már nő az orrod…

Jumbo

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.