Dzsonibá elvileg szereti a buktát – de szerintem nem ilyet szeretett volna október elején szájához kapni. Ami a jutyúbon megjelent róla – illetve elvileg az ő szájából, az maga a tutibukta, talán medgyes, de az biztos, hogy nem mákos.

Énnemtom, kinek köszönhetjük az ő öszödi beszédét, de mibefogadunk, hogy ő sosem fogja elismerni, hogy az ő hangja az, ami hallható, és ezek valóban így hangzottak el, meg egyáltalán azt sem, hogy ő bármit valaha is rosszul csinálhatott.  Tuti, hogy  aszongya majd, hogy az a hang ami a jutyúbon hallható, az ellenség ármánya, összefabrikált digitális trükk, a NASA és a román titkosszolgálat összeesküvése ellene, egyébként is az egészről a Vödrös mega csapata tehet.

Egyébként is szerintem Dzsonibá egy szent! Nem szabadna bántani, hisz olyannagyonszépen elhatározta, hogy majd a fityiszes Gályahőssel egy csapatot alkotva öntenek majd tiszta poharakat a vízbe, vagy mi. Ezzel a csodálatos fityisz-maszopos együttműködési tervével telinyomott egy hektárnyi színes-szagos szórólapot, oszt tele is rottyantotta velük a postaládákat.

Megilletődés van! Most oszt lehet, hogy érdemben egyedül marad a Gályhősünk a Vödrössel szemben. Persze máramennyire az szemben van.

Bár nem egyedül lett váci jutyúbhős Dzsonibá, de én aszondom hogy a Lencsereklyebá jutyúbja kutyafüle a Dzsonibáéhoz képest, bár mindkettő esetében tartok attól, hogy beigazolódhat: stílusuk nem sokban tér el valójuktól. A szennytől meg elvileg meg kell szabadulni.  Elvileg…

 Jumbó

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.